Az anális laphámrák az anális csatorna laphámjából kiinduló rosszindulatú daganat. Az anális csatorna a végbél utolsó, 3-4 cm hosszú szakasza, kívülről a záróizom (az anorectalis gyűrű) határolja, az anusnyíláson vezet a külvilágra.
Az anális csatorna felső részét hengerhám béleli, míg az ez alatti részt többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja. Azt a területet, ahol a kétféle hám találkozik, hengerhám-laphám kapcsolódási pontnak (squamocolumnaris junctio) nevezzük, ami többek között a HPV-fertőzés elsődleges helye. (Ennek jelentőségéről a későbbiekben még részletesebben szót ejtünk!)
Az anális laphámrák az anális csatornában felfelé a végbél hengerhámjára, illetve az anális csatornából kifelé a bőrre is terjedni képes.
Az anális laphámrák relative ritka daganatféleség, azonban gyakorisága az elmúlt évtizedekben kifejezetten növekszik férfiakban és nőkben egyaránt. Az Egyesült Államok járványügyi regisztereinek adatai szerint például az anális laphámrák 1973-1996 között észlelt gyakorisága férfiakban 3-szoros, nőkben 1,7-szeres növekedést mutatott az 1997-2009 közötti időszakban.
Az anális laphámrák 4 leggyakoribb tünete:
- ● végbél fájdalom
- ● végbél viszketés
- ● végbél vérzés
- ● növedék, csomó a végbélnyílásban vagy annak környékén
A fenti 4 tünet egyike sem utal önmagában vagy akár kombinációban kizárólag anális laphámrákra, hiszen végbél fájdalom és vérzés jelentkezhet végbélrepedés vagy aranyeresség kapcsán is, végbél viszketést okozhat bélférgesség, kontakt allergia, gombás fertőzés, továbbá végbél környéki csomó vagy növedék pedig megjelenhet aranyér kitüremkedése vagy a HPV jóindulatú típusai által okozott szemölcs miatt is. Nagyon fontos tehát szakemberhez, ún. proktológushoz vagy végbél sebészhez fordulni a fenti tünetek valamelyikének vagy mindegyikének jelentkezésekor, mert csakis a szakember által elvégzett alapos vizsgálat deríthet fényt a panaszok hátterére. Egyáltalán nem ajánlatos házi praktikákkal vagy vény nélkül kapható kúpokkal, krémekkel próbálkozni a fenti végbél panaszok jelentkezésekor, pontos diagnózis nélkül! A proktológiai vizsgálat kétségkívül némi kellemetlenséggel járhat, de ez nem szabad, hogy akadálya legyen annak, hogy szakemberhez forduljunk,hiszen az időben felfedezett daganat jól gyógyítható, ám a későbbiekben már súlyos, életveszélyes állapot alakulhat ki.
Az anális laphámrák előrehaladott állapotban tapintásos végbélvizsgálattal (rectalis digitális vizsgálat, RDV) észlelhető.
Korai szakban azonban, sőt, már a rákmegelőző állapot (AIN) stádiumában anális citológiai (sejtkenet) teszttel illetve ún. HRA (high resolution anoscopy) műszeres vizsgálattal kimutatható az elváltozás.
Az anális citológiai vizsgálat a méhnyakrák szűréshez használatos sejtkenet vizsgálathoz hasonlóan a végbél nyálkahártya sejtjeit vizsgálja mikroszkóp alatt, speciálisan megfestett sejtkenetben. A HRA vizsgálat pedig - a szintén a méhnyakrák szűrésben alkalmazott kolposzkópos vizsgálat mintájára - a végbél nyálkahártyáját vizsgálja nagy nagyításban, kóros elváltozások után kutatva. A gyanús területekből szövettani vizsgálat céljából biopsziás mintát vesznek, melynek eredménye alapján meghatározható a probléma súlyossága és a további teendők.
Az anális laphámrákok túlnyomó többségét, mintegy 91%-át a humán papillomavírus (HPV) magas rákkockázatú típusai okozzák.
A HPV fertőzés az anális csatornában is az esetek túlnyomó többségében tünetmentes marad, és idővel magától elmúlhat, de az esetek egy részében kóros hámelváltozás, ún. diszplázia alakul ki. Legfőképpen azokban az esetekben lehet erre számítani, ahol a HPV 16-os vagy ritkábban 18-as típusával történik a fertőzés. Becslések szerint ez a két típus okozza anális rákok 79 %-át.
Azok a szexuális szokások tehát, melyek a HPV-fertőzés kockázatát növelik, pl. a receptív (befogadó) anális közösülés vagy a nagyszámú szexuális partner, továbbá nőkben a méhnyak-, hüvely- vagy szeméremtest rák, fokozzák az anális laphámrák kialakulásának esélyét.
További rizikófaktorok az életkor (50 év felett gyakrabban fordul elő), a dohányzás (dohányosokban kialakulásának esélye magasabb) , korábbi nyirokrák (limfóma), vagy leukémia, valamint az immungyengeség állapota, mely adódhat pl. HIV fertőzöttségből vagy immunszuppresszív (az immunrendszer működését felfüggesztő) kezelésből, pl. szervátültetés kapcsán.
Az anális laphámrák a rákmegelőző állapot, az ún. anális intraepiteliális neoplázia (AIN) talaján alakul ki. Az AIN, vagyis a laphámrák megelőző állapot lehet ún. " low grade", vagyis alacsony kockázati fokozatú, amit neveznek LSIL-nek vagy AIN I-nek is, illetve lehet "high grade" vagyis magas kockázati fokozatú, amit HSIL-nek vagy AIN II-nek, AIN III-nak neveznek. Az alacsony illetve a magas fokozatú rákmegelőző állapotok ellátása más és más.
Az anális laphámrák kezelése attól függ, hogy mennyire előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget. Az elsődleges daganatból végzett biopszia szövettani vizsgálata megállapítja a diagnózist. Ezután meg kell határozni,hogy mennyire terjedtek el a daganatos sejtek a környezetben illetve a szervezetben. Ehhez kismedencei MR, valamint mellkasi, hasi és medencei CT illetve PET vizsgálat szükséges. A PET vizsgálattal a környéki nyirokcsomók állapota is feltérképezhető.
A kezelés megválasztása a pontos állapot meghatározáson alapul. A kimetszéses műtét, a különféle gyógyszerekkel végzett kemoterápia és a sugárkezelés kombinációit alkalmazzák az adott helyzetnek megfelelően. Az utóbbi években ígéretes vizsgálatok folynak terápiás HPV vakcinákkal is.
A HPV védőoltás 2006-ban történt bevezetése fontos mérföldkőnek számít az anális laphámrák megelőzésében, hiszen ezt a daganatot az esetek nagy részében magas rákkockázatú HPV törzsek okozzák.
Védőoltás hiányában az anális szexhez minden alkalommal következetesen alkalmazott óvszerrel lehet védekezni.
Tudni kell azonban azt is, hogy a végbélbe a HPV nem csupán anális szexuális aktus révén kerülhet be. A nemiszervek környékéről kézzel vagy használati tárgyak közvetítésével (pl.törölköző, fehérnemű) a végbélnyílás környékére majd onnan a végbélbe kerülhet a vírus, aminek esélyét egyéb okból (pl.végbél repedés, felszínes hámhiányok vakarózás miatt, irritáció stb.) fennálló hámsérülések jelenléte növelheti.
A receptív (befogadó) anális szexet gyakorló emberek számára, akik nem vették fel a HPV védőoltást és óvszert sem használnak, ajánlatos rendszeresen proktológiai szűrésre járni az anális laphámrák korai felismerése és ellátása érdekében. Ez különösen fontos a HIV fertőzöttek esetében, akik alap betegségük miatt további fokozott kockázatnak vannak kitéve anális laphámrák kialakulása vonatkozásában.
Azok a férfiak, akik a fent említett panaszokat tüneteket tapasztalják, és/vagy a fent felsorolt kockázati csoportok valamelyikébe tartoznak, proktológushoz fordulhatnak, aki kikérdezi a betegeket, ezáltal tájékozódik a kórelőzményről, tapintással és műszerrel megvizsgálja az érintett területet, szükség esetén citológiai, HPV- vagy szövetmintát vesz, felállítja a diagnózist és meghatározza a kezelést valamint a további teendőket.
Szakértőnk:
Dr. Egri Gábor
sebész, proktológus szakorvos
Belvárosi Orvosi Centrum
Budapest, 2021. június 28.
|
Kattints az irodalomért! |
||||